r/hungary • u/onqueror • 20h ago
POLITICS Sportban a “Tisztítótűz művelet” még a kanyarban sem látszik. A sportért felelős államtitkárt fogják a fideszesek?
facebook.comKálnoki-Kiss Attila 1996-1998 között az UTE ügyvezető elnök-helyettese volt. Édesapja a 1984-1990 között a Belügyminisztérium miniszter-helyettese volt.
Az 1996 és 1998 közötti időszakban az UTE (Újpesti Torna Egylet) labdarúgócsapata nem egyetlen, hanem egy összetett, főleg pénzügyi, strukturális és szurkolói válságsorozatot élt meg. A legfőbb botrányok és feszültségek a következők voltak:
1. Privatizációs anomáliák és a menedzsment vitái
A rendszerváltás előtt a klub Újpesti Dózsa néven a Belügyminisztérium (BM) közvetlen védelme és finanszírozása alá tartozott. A '90-es évek közepére ez az állami köldökzsinór végleg elszakadt.
A „pénztelenség” kora: Az UTE mint anyaegyesület képtelen volt tisztán piaci alapon fenntartani a profi labdarúgó-szakosztályt. A klub folyamatosan likviditási gondokkal küzdött, a játékosok fizetése rendszeresen késett.
Kényszerű cégalapítások: Ekkoriban indult meg a szakosztályok gazdasági társaságokká (Kft.-kké, Rt.-kké) történő kiszervezése. Ez azonban nem tiszta nyugati modellek szerint zajlott, hanem olyan tiszavirág-életű szponzorok és homályos hátterű üzleti csoportok bevonásával, amelyek gyors hasznot vagy politikai/gazdasági tőkét akartak kovácsolni a márkából.
A név körüli botrány: Felmerült, hogy a külföldi befektetők megnyeréséhez el kellene hagyni az „Újpesti TE” nevet, és egy modernebb, nemzetközileg könnyebben csengő nevet választani. Ezt a szurkolók és a klub hagyományőrző vezetői mereven elutasították, ami állandó belső feszültséget generált a menedzsment és a lelátó között. A professzionizmus 1998-as hivatalos bevezetésével végül Újpest FClett a hivatalos név.
2. Olajügyek és a „fekete” futballfinanszírozás
Az 1990-es évek Magyarországának legnagyobb gazdasági bűncselekmény-sorozata az olajszőkítés és a hozzá kapcsolódó fiktív számlázási hálózatok voltak. Mivel a sportágba legálisan alig áramlott tőke, a labdarúgás a feketegazdaság egyik legfőbb pénzmosási és reprezentációs terepévé vált.
Zsebből zsebbe fizetések: Az Újpestnél (és szinte az összes akkori NB I-es klubnál) mindennapos gyakorlattá vált, hogy a játékosok hivatalos fizetése minimális volt, a valódi prémiumokat és aláírási pénzeket viszont készpénzben, táskákból fizették ki.
Honnan jött a pénz? Ezek a követhetetlen készpénzek jelentős részben az olajbizniszből meggazdagodott vállalkozók háttéralkuiból származtak. Cserébe a klubok hirdetési felületeket biztosítottak, vagy fiktív marketing- és tanácsadói szerződéseken keresztül segítettek tisztára mosni az illegális jövedelmeket.
A túlélés ára: Bár az UTE-t közvetlenül, hivatalos rendőrségi eljárás keretében mint intézményt nem ítélték el olajbűnözésért, a klub akkori vezetői és támogatói holdudvara ezer szálon kötődött azokhoz a körökhöz, amelyek ellen később a parlamenti olajbizottság is vizsgálódott.
A paradoxon: Csőd széléről a bajnoki címig
A helyzet abszurditását mutatja, hogy miközben a klub gazdaságilag a csőd szélén tántorgott (és a háttérben ment a harc a vagyonért), a szakmai munka 1997-re beért. Szabó Bence klubelnöksége alatt sikerült megerősíteni a keretet, és az Újpesti TE az 1997/98-as szezon végén megnyerte a huszadik magyar bajnoki címét.
Ez a győzelem azonban csak elfedte a strukturális problémákat. A bajnoki címet követően azonnal kiütköztek a pénzügyi hiányosságok: a kulcsjátékosok a tartozások miatt elhagyták a klubot, és 1999 nyarára a szakosztály teljesen fizetésképtelenné vált, aminek következtében az UTE-tól végleg magántulajdonba (konzorciumi kezelésbe) került az operating cég.